Április 17. péntek, két dolgot tanultam meg nagyon ad1) soha ne hagyj ki bulit, csak mert eleinte fáradtnak érzed magad ad2) a szerencsejáték függőséget okoz. De kezdem az elejéről...

Élménybeszámolóim miatt elfelejtettem említeni, új lakó érkezett a házba. A neve Karen, ír lány, szőke, kedves, 18 éves. Ciaran szobájába költözött be, az emeletemen. Eleinte nem sokat beszéltünk, mert nem voltam itthon, de mára jóban vagyunk, és sokat csevegünk. Tudtátok, hogy Írországban egy festés(melír) plusz hajvágás 130 euróba kerül? Kalkulálgattam, ha hazamennék, azaz vennék buszjegyet meg repjegyet és elmennék otthon fodrászhoz, úgy jönne ki a 130 euró. Szóval megvárom, míg hazamegyek :P Ma, azaz pénteken beköltözött a két új lakó is, mindketten franciák, egyik Jonathan a másik Anne-Laure. Szakmai gyakorlatra érkeztek, ami projektmunkát takar. Mindketten nagyon kedvesek, és jófejek, az első pillanattól megszerettem őket. Élveztem a helyzetet, hogy én vagyok a "rangidős" a házban. Semmit nem tudnak írországról, na majd én bevezetem őket a részletekbe! Péntek este hívtam őket bulizni, de fáradtak voltak az egész napos út miatt. Martinhoz átmentem, ott volt Ana, Mariita és Miguel, spanyolok, és Nicolas (ő ott lakik:) ). Bevettük a Scraggs-t és elmeséltük egymásnak a húsvéti szünetben történtetket. Meglepetésemre, a Scraggs 0:45-kor már kezdett zárni, de mi nem akartunk még hazamenni. Kitalálták, hogy menjünk a Casino-ba. Én nem vagyok szerencsés, ezt már kifejtettem, így eszembe sem jutott játszani. A többiek is csak azért mennek a kaszinóba, mert ingyen van a pia :) Néztem hogy veszíti el Martin a 10 euróját, és leültem a Black Jack asztalhoz (21 másnéven) és néztem, ahogy Ana is elveszti az ösztöndíját. Eleinte okosan csinálta, 10 eurónyi zsetonja volt, majd nyert hozzá, és azt a 10 eurót elvette zsebre, hogy még véletlenül se veszítse el. De 1-2 whiskey-kóla után már más volt a helyzet. Elvesztett mindent, és nem hogy abbahagyta volna, még vett zsetont és még azt is elvesztette, és nem tudom ezt meddig folytatta. Én meg nézelődtem. Mellettem egy harmincas éveiben ülő ír pasi volt, aki leült játszani. Beszélgetni kezdtünk, hogy mi itt tanulunk és hogy a szerencsejéták milyen ártalmas. Adott nekem 10 eurónyi zsetont, hogy játsszak. Először nem akartam, de végül rájöttem, csak társaságot akar, így egye fene, belementem. Nyertem is, vesztettem is, de a pénzemmel vagy egy órát játszottam. Ami megdöbbentett, hogy a pasi mellettem csak úgy kapkodta elő a pénztárcájából az 50 eurósokat és sorra vesztette el a pénzét. Elmondta, hogy általában 1000 eurót veszt egy este... közben mutogatta nekem a felesége fotóját és itta a whiskey-t. Nagyon sajnáltam őt. Nem értem, hogy juthat odáig egy ember, hogy péntek este kaszinózik és egy rakat pénzt veszít, miközben a felesége várja. Szomorú látvány volt. Nem értékelte a pénzt, pedig 1000 euró egy diáknak akár 2-3 hónapnyi megélhetést jelent. Lehangolt. A többiek szóltak, hogy megyünk haza, én épp nyerő szériában voltam. Mondtam a pasinak hogy köszönöm a játékot, és odaadtam neki a zsetonokat, de azt mondta tartsam meg, én nyertem. Vonakodva, de elfogadtam, így nyertem a kaszinóban 0-ból 34 eurót (kb 10.000 Ft). A lelkiismeretem azért nem volt túl tiszta, mivel ez nem az én pénzem, így meghívtam mindenkit a Supermac's-ben kajálni, jót cselekedtem. A történet vége, hogy Ana találkozott az utcán pár haverjával, akik meg épp mentek a kaszinóba, így visszament játszani. Ez kérem szépen az alkohol és a szerencsejáték csapdája!

Szombaton átmentem reggel Marine-hoz, és csináltam neki reggeli(ebédet), baconos sajtos rántottát pirítóssal :) Utána leültünk Mary Poppinst nézni (megbeszéltük hogy a hátralevő időben megnézzük minden kedvenc Disney filmünket). De a felénél elaludtunk, és délután 6-kor keltünk fel :) Hazasiettem, összeszedni magam és enni valamit. Lakótársaim megérkeztek, és nagy dumapartiba kezdtünk. Nem akatam hogy elveszettek legyenek, így meghívtam őket az esti buliba, Florent utó-szülinapi bulijába (képek később lesznek). A csajok nem jöttek, mert Karennek nem volt pénze, Anne-Laure pedig fáradt volt. Így Jonathan marad nekem, de ő partiarcnak tűnik :) Marine is átjött, egyből megtalálták a közös (francia) hangot. Florentnél sokan összegyűltünk és beszélgettünk-iszogattunk, próbáltam Jonathant bevonni a közösségi életbe. Közben Marine azon szenvedett, hogy Juhani nem jött el (jajj istenem). Átmentünk a Leverett-be táncolgatni, de csak mi ketten voltunk lányok, a többi fiú. És a fiúk nagyon nem akartak táncolni, szomorú. 2-kor hazatértünk, és iszonyat jó érzés volt végre nem egyedül sétálni haza! :D

Vasárnap kiváló idő volt. Azaz az egész héten kiváló idő volt (kivéve csütörtökön, amikor eláztunk). Itt a tavasz, vagy éppenséggel a nyár. Nem bírtuk ki, hogy itthon üljünk, így összetrombitáltuk a népet, és kimentünk a parkba napfürdőzni. Lakótársaim nagyon unták magukat, ők is jöttek velem. Közösen bicikliztünk ki, találkoztunk Marine-al, Jesse-vel és később Juhanival. Barátném hozott egy játékot, a neve Jungle Speed, nem bonyolult társasjáték, ivás közben szokták játszani, de nekünk megfelelt ezen a délutánon is. Órákig játszottunk a fűben fetrengve, közben néha lementünk a folyópartra hattyúkat etetni. Ez aztán az élet!

Szerző: Timi from Ireland  2009.04.20. 13:50 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://timicarlowbanvan.blog.hu/api/trackback/id/tr771075981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása