Köszönöm kedves olvasó, hogy figyelemmel kísérted az én fél évemet itt Carlowban. Most már bevallhatom, nem csak a ti szórakoztatásotokra írtam ezt a kis naplót, hanem saját magamnak, elteszem és ha kedvem lesz előveszem és beleolvasgatok. Ezért volt néha nagyon terjengős vagy értetlen a fogalmazásom, de számomra ez örök emlék marad.

Életem egyik legnagyobb élménye volt jelentkezni és elmenni az Erasmus programra, ez volt az álmom már nagyon régen, és büszke vagyok, hogy sikerült véghez vinni. Gyönyörű tájakon jártam, rengeteg barátot szereztem, néhányuk örök barátság lesz. Megismertem különböző nemzeteket, együtt laktam érdekes emberekkel, megismertem egy kultúrát, az íreket, és nagyon szeretem az országot és a mentalitást. Ha tehetem visszamegyek még, hiszen nagyon mély benyomást szereztem. Az angol tudásom nagyon sokat fejlődött, főleg a szókészletem, most már biztosan tudok mindenkivel mindenféle témában beszélgetni. Elvesztettem néhány barátot és néha fájdalmas volt távol lenni az otthonomtól, szerelmemtől, de ez is az élet része, és a sok pozitívum bőven ellensúlyozta a rossz dolgokat. Mostmár bármerre is megyek Európában, mindenhol vannak barátaim, sőt, még Ázsiában is. Mindig lesz, aki szívesen fogad, el kell mennem Franciaországba, Finnországba, Németországba, Spanyolországba, Skóciába, Olaszországba.... Mégegyszer köszönöm, hogy olvastad a blogot, és köszönöm mindenkinek, aki mellettem állt és segítette a kinntartózkodásomat!!!

Most pedig irány a valódi élet és a magyar valóság, befejezem a diplomámat és minden erőmmel azon leszek, hogy a mastert már egy újabb, szép országban töltsem el!