A mai nap nagy tanulsága, és ezt egy életre megjegyzem: ha lelki bánatod van, SOHA ne vegyél Nutellát!!! Mert megeshet, hogy az egészet betermeled pár óra alatt a barátaiddal, és ennek sosincs jó vége. Ahogy édesanyám mondaná: inkább tanulj! :D

Most az elmúlt 3 napnak ez volt a mottója, és bár az idő csodálatok odakint a szabadban, a magyar leányzó mégsem élvezheti utolsó napjait a smaragd szigeten, hanem érdektelenebbnél érdektelenebb tantárgyak összefoglalására és tanulására kénytelen. Életem legleterhelőbb 1 hónapja előtt állok. Lakótársaim sem segítenek ebben, mert egyikük sem vizsgázik, ők már szinte nyaraláson vannak. Hétfőn lesz az első vizsga, szombaton a második. Természetesen majd beszámolok!

Május 5 kedd, otthon gubbasztottam és tanulgattam a hót unalmas tárgyamat, de rövid időn belül meg is untam, nem is fecsérlem rá a karakreteket.

Május 6 a Magyar vacsora napja. Még Marine első vacsijánál megbeszéltük hogy minden nemzet csinál egy vacsorát a többieknek, ezáltal megismerve saját kultúránkat és főztünket. Ma a mi napunk volt Ádámmal. Délben össze is futottunk a Tesco-nál megvenni az alapanyagokat, majd áttértünk a lengyel boltba, mert azért ott tényleg találni magyaros összetevőket. Utána hazamentünk, mert az esemény az én házamban lesz. A menü: Túróstészta és pogácsa (csak mert 20 meghívott volt és nem akartam nagyon bonyolult és drága kaját csinálni, de majd egyszer egy kisebb társaságnak csinálok paprikáskrumplit. A pogácsa része volt a húzósabb, mivel sok munkába került megcsinálni a nagy mennyiségű süteményt, de Ádám hősiesen segített, gyúrta a tésztát és összesajtozta a pogácsákat :) A tészta része annyira nem volt vészes, bár 4 zacskónyit főztem meg... Közben hazajött Anne-Laure is és Jesse, aki már szinte hozzám költözött, szinte minden nap itt van :) Jó hangulatban teltek a munkás órák, Jonathan is segített mentálisan, és Karen is hazajött. Nem semmi munka 3 nagy adag pogit megsütni!! De segítőim révén egész gyorsan, 4 óra alatt meg is volt. Bár a legtöbben csak a kóstolásban segítettek. Aki ismer, tudja milyen főnök vagyok, ha komoly dologról van szó, márpedig az én (mi) vacsoránk igenis fontos dolog, szóval parancsnok módjára mindenkit befogtam a munkába. Tudom, nem passzol a tésztához, de csináltam tejfölös uborkasalátá is, csak hogy megmutassuk, mit is eszünk mi Magyarországon. 7 órára volt meghírdetve a vacsi, így a vendégek lassan elkezdtek szállingózni. Természetesen pecemre szerda este 7-kor volt a Finn-USA jéghoki meccs, ami drága finneimnek a világot jelentette, így 19:00-kor bezárkóztak a szobába, és nézték a meccset, mint valami megbabonázott kiskölkök. Szerencsétlenségemre a lányok körülzsongták őket és szinte senki sem segített befejezni a kaját. Szerencsémre megjönn Kristina, a litván csaj (imádom), akivel elég sok közös témánk van és nagyon segítőkész volt, együtt megcsináltuk a túrós tésztát (iszonyat mennyiségű adag volt, körülbelül 7 serpenyőnyi). 8 óra felé mindenki megérkezett végül, és úgy döntöttem, nem várjuk meg hogy vége legyen a hokinak, elkezdjük az estét. Ádámnak volt még 1 üveg pálinkája, amivel köszöntőt mondtam mindenkinek, hogy eljöttek, és persze Alix születésére (Marine keresztfia). Majd bedobtam még a maradék Unicumomat is, amit mglepetésemre hamar elfogyasztottunk. Végülis 15-en voltunk, mindenkinek jutott tányér, tálaltam a kaját és leültünk enni. Elégedetten nyugtáztam, hogy mindenkinek ízlett az étel, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindenki szedett még :) És nem estem abba a hibába, mint előtte a többiek, hogy nem volt elég kaja :) Claire azt mondta, hogy tele van, de vár 2 percet és utána megint szed :) Ez egy szakács legnagyobb elismerése. Közben Finnország vesztett USA ellen, és így kiesett a versenyből az elődöntőben, a fiúk el voltak nagyon szomorodva. Feltálaltam a pogácsát, ami jól esett a vörösbor mellé. Hogy ne maradjanak sport nélkül, a fiúk focit kezdtek el nézni a laptopomon (...). A pogácsa szintén nagyon ízlett mindenkinek, imádták. És ma is rájöttem, hogy nem ismerik, mi ez. Mi, magyar gyerekek a nagymama pogácsáján nőttünk fel, hogy lehet, hogy mások ezt nem ismerik? :D Nyitottam egy emlékkönyvet és mindenkit megkértem, hogy írjon bele valamit, legfőképpen az otthoni elérhetőségeit, hogy ha netán facebook-on nem tudnánk egymást elérni, legyen valami információm róluk, és persze írtak személyes dolgokat is, meg mindenki a saját nyelvén valamit. Ezek után többen hazamentek, tanulásra hivatkozva, én természetesen nem maradtam itthon, hanem elmentünk a Temple-be (mert szerda volt). Ott találkoztunk francia barátainkkal és pár spanyollal, és átbuliztuk az éjszakát, lemozogtuk a vacsorát.

Összegezve minden jól sikerült, kivéve Marine-t, aki megint az egész estét átbőgte Juhani miatt, de már megszoktam. Köszönöm Ádám segítségét, és nagyon várom az utolsó vacsorát, a kínai Ding Ping tálalásában!

A munka ünnepe, hát mi megünnepeltük. Ma este volt a francia vacsora. Marine, Claire és Laurie szakácsnősködött Claire, Jesse és Ádám házában. Mindenki meg volt hívva, aki a társaságba tartozik, lakótársaim is jöttek. A finn srácok miatt kicsit késett a tálalás, mivel hokit néztek, Finnország-Szlovákia. Szinte meg sem mukkanhattunk, meg ránk kiabáltak, hogy koncentrálnak :D hihetelen, mennyire fontos volt a mérkőzés. Hallottam, hogy 70 év után a magyar csapat is bejutott a Division 1-be, de ki is kaptunk, és ki is estünk, jellemző. Aperitívvel kezdődött a kajálás, fehétbor mixelve vízzel és szörppel, nem akartam nekik mondani, hogy ezt már a magyarok is feltalálták, fröccsnek hívják. Utána megkóstoltunk valami francia szalámit, hát a Pick-hez képest sehol sem volt. A főfogás egy rakottkrumpli-szerű izé volt. Hagyma, krumpli, sonka és francia sajt a tetején. Én személy szerint annyira nem voltam oda érte. Viszont a desszert isteni volt, sajnos a nevét nem tudom. Kenyeret beáztattak tej-tojás-vaníliacukros lötyibe majd vajon kisütötték, és a végén csokikrémmel megkenték. Hibáltan volt, azt hiszem ezt ellopom majd tűlük. ami a francia vendégszeretet illeti, hát sehol nincs a magyarhoz képest, eléggé brutálisan bántak a lányok a vendégekkel, nem részletezném. A vacsora alatt odaadtuk Jesse-nek az utolsó ajándékot, ami csak most készült el, egy nagy kép-montázs az erasmusos félévről, nagyon meg volt hatódva :)  Kaja után leléptünk a Scraggs-ba, de semmi nem volt pénteken, és 1-kor bezárt a hely, így hazament mindenki.

Szombati napom nem volt valami tartalmas, nem csináltam semmit. Vasárnap elmentünk babaruhákat venni :) Ugyanis Marine nővére vasárnap reggel szült, így kedves barátném nagynéni lett, teljesen be volt zsongva és már aznap reggel lefoglalta a repjegyét hétfő hajlanra. Szóval babaruhákat néztünk, meg kiegészítőket, nem is tudtam, milyen cukiságokat lehet venni a babáknak :) Délután pogácsát sütöttem a lakótársaimnak és Marine-nak az útra, és nagy sikert aratott, bár nem ismerték az ilyen tésztát :s érdekes, ők mit ettek kiskorukban? Átmentem Marine-hoz, hogy segítsek neki bepakolni meg szórakoztatni egymást. Jacinta (a landlady-je) imádta a pogácsát, és megkért, hogy ha lesz időm, mutassam meg neki, hogy is kell ezt csinálni :D Nemzetközi konyhaművészetet fogok tanítani :P Barátnőm busza 2:40-kor ment a reptérre, addig együtt voltunk, majd feltettem, sok szerencsét kívántam neki.

Vasárnap reggel az ő hívására keltem: megérkezett és a nővére nagyon örült a a meglepi látogatásnak, és a baba gyönyörű! És új keresztanyuka született Marine személyében, gratulálok! És az Inglebert családnak is Alix miatt!!! A hétfő többi részét tanulással és Ádámmal való beszélgetéssel töltöttem. Ez a hét a tanulásról fog szólni, de szerda este lesz a Magyar vacsora, így már nagyon készülök mentálisan, megvan a menü és lesz mulatós zene is. De erről a következő bejegyzésben!

P.S.: köszönöm a névnapi köszöntéseket!!!

Mostmár erőteljesen érezzük a vizsgák nyomását a vállunkon, ez a hét már csak az összefoglalásokról szólt. Komoly aggodalmaim vannak a felkészüléssel kapcsolatban, nem csak itt, hanem az otthoni vizsgák tekintetében is. Remélhetőleg képes leszek rá :S

Szóval a hétfő és a kedd a tanulás napjai voltak, szinte semmi mást nem csináltam, csak aludtam és tanultam. Közben megérkezett Jonathan barátnője hozzánk, eggyel nőtt a franciák száma a házban. Kedves lány, de ők ketten sehova nem jönnek velünk, hiába hívom őket.

Szerdán este nagy party készülődött, a Mystery tour napja. Ez azt jelentette, hogy felszálltunk egy buszra délután, és nem tudtuk, hova fogunk menni. 5 busznyi gyereksereg gyűlt össze, az erasmusosok közül kb 30-an jöttünk el, fele francia természetesen. Megcsodálhattuk ismét az írek fantasztikus ivási szokásait és gyönyörű öltözetét. Igaz mi sem panaszkodhattunk. 3 órát buszoztunk, fél óránkénti pisiszünettel, mivel a sok sör meghozza hatását :) Megálltunk valahol, Dublin környékén, és egy szórakozóhely fogadott minket, ahol másfél órát töltöttünk, Guinness-eztünk és táncoltunk. Majd a buszunk tovább haladt észak felé, és a mai napig nem tudom, merre jártunk, csak találgatni tudok. Igazából senki sem tudja, valahol a semmi közepén. Betódult a diáksereg és kezdetét vette a party, buli kifulladásig. Én leginkább Alexel és Mariitával táncoltam, mi képviseltük a "nem francia" lányok csoportját. Részletesen nem tudok semmit mesélni, jó buli volt, de a legjobb rész a busz-party volt, bolondozás és ivászat végig az úton. Készült pá vicces kép. Éjjel, vagyis inkább hajnali 5-kor értünk haza Carlowba, kicsit álmos voltam már, de szerencsére Florent tartotta bennem a lelket, hogy ne aludjak el séta közben. Megnéztük a napfelkeltét és hallgattuk a madárcsicsergést, majd fél 6 körül hazatértünk és kb 2 perc után el is tudtam aludni :)

Csütörtökön egész nap aludtam, és füstbe ment ama tervem, hogy tanulok egész nap :) Marine felhívott, hogy csináljak neki és Jesse-nek kávét, mert átjönnek. Így az egész napot együtt töltöttük. Még hétfőn Jesse elment egy állásinterjúra, és megkapta a munkát, így plusz 3 hónapot itt fog tölteni Carlowban (juppí), és mivel a munkahely kb 3 percre van Tanner Hall-tól (ahol lakok), így ide akar költözni június közepétől. Megadtam neki Jimmy számát, és le is beszélték, hogy az én szobámban fog lakni a nyáron :D Este megjöttek Anne-Laure szülei is, így a franciák létszáma 5-re emelkedett a házban, szinte invázió van. Plusz öröm, hogy nem beszélnek angolul :D Este elhívtam őket, hogy menjünk a Teach Dolmain-be ír muzsikát hallgatni, elég sokan voltunk ott, csak aki számít :) Be volt tervezve, hogy elmegyünk a Foundry-ba, de mindenki fáradt volt, talán jövő héten :) Marine szerintem megharagudott rám, amiért nem mentünk oda, mivel Juhani is ott volt a pubban, és a "szakításuk" után nagy a feszültség közöttük, nem akart vele lenni. Emellett mindnehova együtt megyünk a finnekkel...nem értem őt. Pénteken lesz a francia vacsora, amit Laurie, Claire és Marine fog csinálni, már kíváncsi vagyok.

A meccs napja. Kora reggel (12:00) nekivágtunk az országútnak, és röpke 1,5 óra múlva már Dublinban is voltunk. Nagyon szépek voltunk az egyenpulcsinkban. Rajtunk kívül még 3 csapat jött el a versenyre. Kildare, Trinity college és Galway. Jól szórakoztunk, rengeteget futottunk és rengeteg sérülést szedtünk össze, mindenem kék-zöld. Barátságos mérkőzések voltak, és hamar realizálódott bennünk a tudásszintünk. A mi csapatunkban 2 profi játékos volt, Philipp az edző és Julien az ex-edző. Mi, többiek csak ebben az évben játszottunk kézilabdát (nálam ez fél évre redukálódott), azaz kb 6-7-8 edzésem volt a verseny előtt. A többi csapat játékosai pedig nagy részt profik voltak, "tesióra" keretében játszottak a suli csapatában, de van profi csapatuk valahol. Szóval el lehet képzelni a meccseket :D Néha nem is láttam, hogy ki ugrik át engem illetve villám sebességgel futnak el mellettem. De had mondjam el, dobta 1 gólt, hihetetlen, tudom :) Nem mondanám, hogy vesztettünk, inkább, hogy 4-ek lettünk. Ez meg is felelt a tudásszintünknek. De ennek ellenére nem keseredtünk el, nagyon élveztük a versenyt és összebarátkoztunk a többi csapat tagjaival is. Este hazamentünk, mindenki alukált a buszon, aztán megbeszéltük, hogy este party :D (szombat este naná). Egyis hangulatos ír kocsmában összegyűltünk iszogatni, természetesen midnenkin a csapat pulcsi volt :D A fiúk nagy része bealudt és nem jött el, de a csapat összes lány tagja jelen volt, gratulálok nekünk! Átmentünk a Leverettbe, hogy áttáncoljuk az éjszakát. Megintcsak fergeteges este volt, szinte mindenki visszajött a szünetből, és a hely megtelt élettel, mindenki ott volt, aki számít. Jonathant is sikerült elrángatnom, sőt még táncolt is velem! Jó volt újra látni mindenkit, bár a feszültség már itt van a levegőben, mindenki érzi, hogy a következő 3-4 hétben meg fogunk halni a sok tanulástól!

Vasárnap, Jesse szülinapja. Mint a legjobb barátom, illett valami bulit szervezni. Szerencsére ezt a fiúk megoldották helyettem, és megrendezték a finn-vacsorát. Azaz, 3 finn srác főzött kb 13 emberre. Marine-al elmentünk bevásárolni a party kellékeket és ajándékot hőn szeretett Jesse-nknek. Juhani házában volt a buli. Egy szlovák sráccal lakik, övé a ház, így nem egy tipikus diák-ház. Mindenki odavolt a lakásért meg a tulajáért is :D Szórakoztatott minket, és végre meg tudtam valakivel beszélni a kelet-európai politikai helyzetet is. A menü elvileg finn volt, én ezzel nem értettem egyet, mindenesetre finom volt: makaróni-szerű mártás pennével, sütőben sütve. Megnyaltuk mint a 10 ujjunkat utána, a fiúk nagyon kitettek magukért, szép volt a dekoráció és a saláták is isteniek voltak. Megkóstolhattunk néhány finn specialitást, mint pl a finn kenyér, valami alkoholt, ami a mentolos cukorkához hasonlított. Jesse kaptt tőlünk egy zöld ír pólót, amit mindneki dedikált, egy kapusnis pulcsit, amit mindig is akart, bort, illetve a kajáláshoz egy előkét, amire az volt írva: Olyan édes, mint a muffin. Nagyon édesen festett. Szokás nálunk, ha valakinek a szülinapja van, minden nyelven elénekeljük a Boldog Szülinapot! Ma este azt hiszem rekordot döntöttünk, 8 nyelven hangzott el a fennséges ének: finn, magyar, francia, spanyol, szlovák, kínai, kóreai, spanyol. Sikerült is Jesse-t nagyon meghatni. Ádám általában nem szokott jönni a szülinapi partikra, így számos alkalommal énekeltem egyedül, a gyönyörű hangomon :) Pl. pénteken, Christian szülinapján. A kultúrák keveredése lenyűgöző érzés, megismerni más szokásokat és embereket, ételeket. Ezért jó erasmusosnak lenni! A vacsi után a fiúk csináltak desszertet is, nem kell mondanom, hamar elfogyott. Sokszor rosszul éreztem magam, mert a franciák mindig franciául beszéltek, és rájuk kellett szólnom, hogy angol!!! de nem nagyon vették figyelembe. Sajnálom őket, tényleg. Tony, a szlovák srác is velünk tartott, és megengedte, hogy a tengerimalacaival játszunk. Olyan édesek, mindig is akartam egyet, csak anyu nem díjazta az ötletet, de ezek után meggondolom, hogy otthonra veszek párat :D Az este lezárásaként(vagy kezdeteként) Jungle Speed-eztünk, a korábban említett játék. Néha már már azt gondoltam, vérre megy a játék, a csajok nagyon komolyan vették.  Éjfél felé mindneki elindult hazafelé, mert másnap suli volt. Azonban volt egy kis változás, mert végre nem egyedül mentem haza, hanem jött velem kedves lakótársam, Anne-Laure is. Romantikus kettesben ballagtunk haza a zuhogó esőben!