Ha szombat, akkor Kilkenny! Végre elmentünk várost nézni Jesse-vel, mások nem akartak csatlakozni, mert mát látták vagy lusták. Ez van. Délben indultunk a Carlow vonatmegállóból, a jegy 11,40 euro volt (35 km-re, return) Gyönyörű szép a város, igazi középkori hangulat uralkodik a belvárosban. Nevét Szent Canice-ról kapta, és jelentése "Canice temploma". A VI. században épült kolostor volt az első épület a városban, aztán telepedtek köré a házak és a kastély. Utunk először ide, a Kilkenny kastélyhoz vezetett, és rájöttem, hogy én már jártam itt, amikor 5 éve a családdal Írországban jártunk. A képen vigyorgok a vár előtt. Nagyon szép időnk volt, bár kissé borús, de eső szerencsére nem ért minket. Tettünk egy nagy sétát a gyönyörű, zöld kertben, és iszonyatosan örültünk, amikor mókusokat láttunk! Nyáron mindenki ide a kastélykertbe jár pihenni, játszani, labdázni. Most csak 1-2 kutyát sétáltató ember lézengett a parkban, mert azért nem volt olyan meleg az idő...Nagyon tetszik nekem a régi Írország építkezése, a kövekből összerakott falak, az ódon építmények. A parkban csináltam még pár képet a növényvilágról.

Utunkat a város főutcáján folytattuk, ami megőrizte régiességét, ugyanakkor átalakult bevásárló utcává, divatboltok, bevásárló központok lett belőle. Nem volt térképünk, ezért nem tudtuk, merre van a következő látványosság, a katedrális, de a Tourist Info-ban kézségesen segítettek rajtunk, térképet is kaptunk. Elzarándokoltunk tehát a város másik végébe, a Szent Canice katedrálishoz, mely rendelkezi az ír hagyományokhoz (és építészeti koncepciókhoz híven) kerektoronnyal. Nem akarok túl sok unalmas történelmi adatot mesélni, de aki kíváncsi, kérdezzen. Meglepően találtam magyar nyelvű tourist guide-ot a katedrálisban, a pénztáros hölggyel elcsevegtünk, kiderült, hogy nemrég volt Budapesten, és nagyon szerette (meg tudom érteni) és ő is Carlowból valósi, mint mi :)

Továbbálltunk, megkeresni a város legöregebb házát, és a hölgy segítségével meg is találtuk (kaptam még egy térképet, már nagyon ismerem Kilkenny-t). A Kyteler's Inn egykor fogadó és kocsma volt, a Kyteler család birtokában volt , az 1320-as évekből származik. A feleséget boszorkányság vádjával elitélték, de megszökött és a szolgálólányát végezték ki helyette. Ma étterem és kocsmaként funkcionál. Mellette található egy hatalmas Store house (bevásárlóközpont-féle), ahol minden megtalálható egy helyen, élelmiszer, ruha, háztartási felszerelések. Magyarországon is kéne valami hasonló, talán ilyen volt régen a Skála...Lassan ránksötétedett, így elkezdtünk keresni egy igazi ír pubot, ahol megihatunk egy igazi ír sört.

Andrew Ryan kocsmájánál kötöttünk ki, ahol nagyon kedves kiszolgálásban részesültünk, nem élő, de ír zene ment. Kérdezgetni kezdtem a pincért, milyen sört ajánlana nekem, mivel nem szeretem a Guinness-t (1000 bocsánat), a Kilkenny-t kipróbálnám. Ő mondta hogy olyanuk nincs mert a Guinness felvásárolta a márkát, és nem is Kilkenny-ben gyártják már, de van Smithwick's, ami igazi helyi sör, és a Kilkenny utódja. És mivel ilyen kedves voltam, kaptam egy korsó sört ingyen :D Na kéremszépen, így kell ezt csinálni. Jesse bosszankodott is, hogy milyen könnyű lánynak lenni :D Üldögéltünk egy darabig a kocsmában, mivel a vonatunk csak később ment vissza, volt 2 óránk, amit el kellett valahogy ütni. Csináltam még pár vicces képet a pubban:

Ezek után tovább mentünk, sétálgatni az esti utcákon, de pechünkre elkezdett zuhogni az eső, így bemenekültünk egy másik kocsmába, ahol Jesse is kipróbálta a Smithwick's-et. Igazi ír hangulat volt ott is, éppen focimeccs ment a tv-ben, mindenki rátapadt a képernyőkre. Azért lenne jó Kilkenny-ben lakni, mert itt a kocsmákban van élő zene, nem úgy, mint Carlowban, vagy lehet ez csak a mi fogyatékosságunk, hogy még nem találtuk meg a megfelelő helyet.

A hazautunk sima volt, kissé nedves. Rájöttem, hogy végre van valami, amihez közel lakok, a vonatállomás! Csak ezt eddig nem tudtam. Összvissz 10 perc sétára vagyok onnan, szóval annyira nem áztam szét, mint amennyire egyébként szoktam. 8-ra otthon is voltam, gyors fürdés és hajmosás, utána irány Martinék háza, ahonnan együttes esővel a spanyol házba mentünk megint, mint szerdán este. Nagyon jó hangulat volt megint, táncolgattunk meg ittunk. Éjféltájt átvándoroltunk a Leverett-be, ahol folytattuk a táncolást hajnalig, vagyis 2-ig :) Szereztem egy új barátnőt, Ana-nak hívják, spanyol, és hasonló cipőben jár mint én, csak ő 6 írrel lakik együtt, és ő is unatkozik a hétvégeken, szóval megbeszéltük, hogy össze fogunk járni és 2 hét múlva elmegyünk Dublinba! Remélem így is lesz!